|
1. Alulírottak, amikor megalapítjuk a Bibó István Társaságot, azt a meggyőződésünket kívánjuk kifejezésre juttatni, hogy Bibó István szellemi örökségére hazánknak ma éppoly szüksége van, mint korábban. A magyar társadalom ma is hordozza az előző történelmi zsákutcákban szerzett torzulásokat, s még nem lábolt ki kelet-európai kisállami nyomorúságából. Bibó István szántszándékkal kerülte az ideológiai rendszerekbe való bezárkózást, de egyértelműen az emberi méltóság és a szabadságban alkotó ember gondolata mellett kötelezte el magát. Személye és életműve ezért időszerű példa.
2. A Bibó István Társaság alapítói a pártkötelmektől független, de elveiket nyíltan vállaló, a közélet iránt érdeklődő és ezt jobbítani kívánó értelmiséget szólítják meg. Bocskai Istvánnak Bibó által idézett mondatával: „sem az dialektikához, sem az retorikához nem tudunk, a dolgot őt magát nézzük, csak a mi nemzetünk javát és magunk megmaradását” Célunk a közbeszéd stílusának és tartalmának megváltoztatása, az ideológiai ketrecekbe nem kényszeríthető lényegre terelni a figyelmet, súlyt adni annak, ami jelenleg súlytalan.
3. Noha az elmúlt tíz évben kiépült a Köztársaság intézményrendszere és ezzel párhuzamosan a működő piacgazdaság, úgyszólván minden társadalmi csoport a demokrácia egyre halmozódó deficitjétől szenved. A jelzések szerint a választók majdnem fele nem kíván élni alkotmányos jogával, mert nem hisz a pártoknak, sem abban, hogy sorsát ily módon alakíthatja. Az önkormányzatiság visszaszorulóban, az egyre fásultabb közvélemény-formáló értelmiség megadja magát. Az elmúlt hónapok botránysorozata még inkább eltávolította a magyar társadalmat a közélettől. A magyar demokrácia ezért megint válságban van.
4. Mi a Bibó István Társaság alapítói elsődleges feladatunknak tekintjük a pallérozott és racionálisan érvelő közbeszéd helyreállítását. A józanabb politikai kultúra megteremtése érdekében szorgalmazzuk a nyilvános véleménycserét mindazokkal, akiket aggasztanak a társadalom megosztására, szembefordítására irányuló törekvések, az egyre inkább terjedő durvaság, nyilvános cinizmus és a demokratikus ellensúlyok kiiktatásának kísérlete. A párbeszéd, amelyet a Társaság keretében kezdeményezünk, nem igényli az egyetértést, kivéve abban az egy dologban, hogy közösen vagyunk felelősek ennek az országnak a sorsáért, s hogy a demokrácia tényleges gyakorlása nélkül Magyarország sodródó tárgya lesz a világban végbemenő folyamatoknak és az ellenőrizetlen hatalmi akaratoknak.
|
Alapító tagok:
|
Aszalós János
Bartha Ferenc
Ifj. Bibó István
Boór János (München)
Boros István
Borbándi Gyula (München)
Cs. Gyimesi Éva (Kolozsvár)
Csepeli György
Dessewffy Tibor
Farkasházy Tivadar
Fejtő Ferenc (Párizs)
Földes Anna
Furmann Imre
Gombár Csaba
Gölöncsér József
Göncz Árpád
Görgey Gábor
Hankiss Elemér
Hegedűs B. András
Heller Ágnes
Horányi Özséb
Kántor Lajos (Kolozsvár)
|
Kende Péter
Kenessei István
Kéri László
Kukorelli István
Lengyel László
Litván György
Magyar György
Medgyessy Péter
Márton László
Messmann István
Mihályi Gábor
Molnár József (München)
Pados László
Petőcz András
Petschnig Mária Zita
Pomogáts Béla
Szabó Iván
Torma Kálmán
Tormássy Zsuzsanna
Vásárhelyi Miklós
Veér András
Vermes Géza (Oxford)
|
|
