Népszabadság, 2003. április 26. – Konferencia a köztársaság eszméjéről

A köztársaság eszméje címmel rendezett konferenciát a Respublika Kör és a Bibó István Társaság szombaton Budapesten, ahol mások mellett beszélt Vitányi iván, Fodor Gábor, Hankiss Elemér és Gyurcsány Ferenc.

Köszöntőjében Göncz Árpád volt köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar köztársaságról való gondolkodáshoz hozzátartoznak az 1848, valamint az első és a második világháború után bekövetkezett események, továbbá a közelgő uniós csatlakozás is.

Vitányi Iván szociológus, szocialista országgyűlési képviselő rámutatott: az ezredfordulóra történelmi holtpontra jutott a világ, a föld javainak egyenlőtlen elosztása élesen megmutatkozik a globalizáció által. A kétpólusú világrendszer összeomlásával az ellentmondások látensen megmaradtak, és a különböző eszméknek együtt kell számot vetniük a világ megosztottságával és a technikai fejlődéssel.

Kende Péter történész, az 1956-os Intézet Közalapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt, hogy a magyar történelmi tudatban a köztársaság gondolatához az 1848, valamint az első és második világháború után bekövetkezett események miatt nem fűződnek bátorító és büszkeségre feljogosító képzetek. A mai magyar köztársaság az első, amelyből senki sincs kizárva. A köztársaság igazodási pontja az individuumnak egy közösséghiányos világban, a respublika egy olyan államideál, amely összehangolja az egyéni és a közösségi célokat.

Fodor Gábor szabad demokrata országgyűlési képviselő szerint 1990 óta erős szellemi, ideológiai vákuum alakult ki a magyar közéletben. Míg a jobboldal ezt tekintélyelven alapuló keresztény, értéktisztelő politikai mítosszal kívánta kitölteni, addig a baloldal a komolyabb, esetleg félrevezető ideáktól ódzkodva, egy értékmentes álláspontot állított ezzel szembe. Éppen ezért a liberálisoknak fontos lenne a köztársaság eszményét a zászlajukra tűzni, és ez a harmadik fajta identitás képezhetné az önrendelkezésen, értékorientált vitákon alapuló köztársaság lényegét.

Horváth Aladár, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke szerint ma a romák identitása kívülről rájuk oktrojált ítéletekből és adott feltételekből ered, amelyeket ők hol elfogadnak, hol elutasítanak és frusztráló tudati tartalomként élnek meg. A romáknak saját identitásukat a nemzeti identitás részeként kellene inkább megjelölniük, és a magyar közösséggel elfogadtatniuk, hiszen ma mindennapos jelenség a diszkrimináció és a szegregáció.

Hankiss Elemér szociológus arról beszélt, hogy a 2001. szeptember 11-ei események után egyértelművé vált, hogy hatalmi vákuum alakult ki a világban, és felmerül a kérdés, hogy birodalmak felemelkedése kitöltheti-e ezt az űrt. Úgy vélte, hogy ebben a világban Európa helyét és szerepét befolyásolhatja az a megosztottság, amely a fejlett és kevésbé fejlett államok között fennáll. A világon egyedülálló módon Európában a sokféleség békében tud együtt élni.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki főtanácsadó szerint a köztársaságok konszenzuson alapuló megalakulása után következő konfrontáció majd konszolidáció közötti szakaszban van a mai magyar köztársaság, amelyhez a liberális és konzervatív értékek egyaránt hozzátartoznak. A köztársaság alapját politikai minimumok - történelmi, erkölcsi, demokratikus, szociális és nemzeti - rendszere kell, hogy adja, amelynek tartalmát egyik fél sem kérdőjelezheti meg. A legitim politikai út azonnali megkérdőjelezésével járnának együtt a történelmi kérdések, így ma Magyarországon a hallgatás konszenzusára van szükség, amelyben egyik fél sem vitathatja a másik jogát arra, hogy hagyományait megkeresse. Az erkölcsi minimum kapcsán megemlítette, hogy az üzleti élet politikát befolyásoló kísérleteinek, valamint a politikusok közvetlenül át nem látható gazdasági érdekeinek feltérképezését kell megvalósítani, s az utóbbi téren a kormány már elindult. A politikai minimumokat nem a pártoknak, hanem a demokratikus magyar közéletnek kell meghatároznia.

(MTI)